A tűzálló anyagok szerepe

A tűzálló anyagokat a nemzetgazdaság különböző területein használják, mint például acél, színesfém, üveg, cement, kerámia, petrolkémia, gépipar, kazángyártás, könnyűipar, villamosenergia- és hadiipar. A fenti iparágak termelésének, működésének, technológiai fejlődésének biztosításához nélkülözhetetlen anyagok. A magas hőmérsékletű ipari termelés fejlesztésében pótolhatatlan fontos szerepet játszik.
2001 óta a magas hőmérsékletű iparágak, például a vas- és acélipar, a színesfémek, a petrolkémia és az építőanyagok gyors fejlődésének hajtóereje a tűzálló ipar jó növekedési trendet tart fenn, és a tűzálló anyagok egyik fő gyártójává és exportőjévé vált. a világban. 2011-ben Kína tűzálló anyagok gyártása a világ össztermelésének mintegy 65 százalékát tette ki, ami a termelés és az értékesítés tekintetében az első helyen áll a világon.
2001-től 2010-ig a tűzálló nyersanyagok és termékek kibocsátása folyamatosan nőtt, amelyek közül a "tizedik ötéves terv" vége körülbelül kétszerese volt a 2001-esnek; 2010-ben a tűzálló termékek országos kibocsátása elérte a 28,0806 millió tonnát, ami körülbelül háromszorosa a "tizedik ötéves terv" végén. 2011-ben a kínai tűzálló iparban összesen 1917, a meghatározott méret feletti vállalkozás működik, amelyek több mint 300{12}} embert foglalkoztatnak, 337,679 milliárd jüan árbevételt és 47,737 milliárd jüan termékértékesítési nyereséget értek el.
A rendezetlen bányászat, a feldolgozási technológia alacsony szintje, az erőforrások alacsony szintű átfogó hasznosítása, valamint a súlyos pazarlás miatt azonban a fent említett ásványkincsek, különösen a kiváló minőségű tűzálló nyersanyagkészletek egyre kevesebben vannak. Az erőforrások megtakarítása és az erőforrások átfogó hasznosítása kiemelt prioritássá vált. .
Song Zhenyu úgy véli, hogy a tűzálló anyagok iparának irányítania kell a nyersanyagbányákat a tudományos bányászat megszervezéséhez, az erőforrások optimalizálásához és átfogó hasznosításához, különös tekintettel a különböző minőségű ásványlelőhelyek homogenizálására, megakadályozva a túlzott bányászatot és a véletlenszerű ásást, és fokozatosan elő kell segítenie az erőforrások ésszerűbb felhasználását, hogy a korlátozott erőforrásokat ki lehessen használni. Maximalizálja a szerepet és érje el a fenntartható fejlődést.
A tűzálló ipar fejlődése szorosan összefügg a hazai ásványkincsek mennyiségével. A bauxit, a magnezit és a grafit a három fő tűzálló nyersanyag. Kína egyike a világ három legnagyobb bauxitexportőrének, a világ legnagyobb magnezitkészleteivel, valamint a grafit fő exportőre. A gazdag erőforrások támogatták Kína tűzálló anyagokat egy évtizedes gyors fejlődésen keresztül.
Ugyanakkor Kínában számos tűzálló termékeket gyártó vállalat működik, amelyek különböző szintű vállalati léptékű, folyamattechnológiát, vezérlési technológiát és berendezéseket mutatnak be. A fejlett termelési módszerek és a visszamenőleges gyártási módszerek egymás mellett léteznek. Az ipar összességében tiszta termelési szintje nem magas, az energiatakarékosság és a károsanyag-kibocsátás-csökkentés feladata pedig nehézkes.
A „tizenkettedik ötéves terv” időszakában Kína felgyorsítja az elmaradott és nagy energiafogyasztású termelési kapacitások felszámolását, az ipar az új energiatakarékos kemencék fejlesztésére és népszerűsítésére, átfogó energiatakarékos technológiák fejlesztésére, energiagazdálkodás, "három hulladék" kibocsátás-szabályozás és "három hulladék" erőforrás-hasznosítás újrahasznosítása stb. Elkötelezett a használt tűzálló anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása, a szilárdhulladék-kibocsátás csökkentése, az erőforrások átfogó felhasználásának javítása, valamint az energiatakarékosság és a kibocsátáscsökkentés átfogó előmozdítása mellett. .
A "Tűzálló ipar fejlesztési politikája" rámutatott, hogy a tűzálló anyagok egységnyi felhasználása a kínai vas- és acéliparban körülbelül 25 kilogramm/tonna acél, és 2020-ra 15 kilogramm alá csökken. hosszabb élettartamú, energiatakarékosabb, szennyezésmentes és funkcionális termékek. A termékek megfelelnek az olyan nemzetgazdasági fejlesztési igényeknek, mint a kohászat, az építőanyag-, a vegyipar és a feltörekvő iparágak, és javítják az exporttermékek műszaki tartalmát.